Front Line Assembly – Leaether Strip koncertfotók, beszámoló

front line assembly koncert - képek, beszámoló - 2010.10.16. diesel clubFront Line Assembly

A Front Line Assembly volt meghirdetve az est főzenekaraként, azonban csere történt, és a Leaether Strip vette át a “headliner” szerepet – ami abból a szempontból nem is baj, hogy a későbbiekben igen hosszó programot játszó Claus Larsen után már kicsit fáradt lett volna a közönség a Frontline egyébként százszor színesebb és minőségibb, színvonalasabb produkciója alatt.
Ezzel már el is mondtam pár alapvető észrevételt a két fő-fellépővel kapcsolatban, de maradjunk egyelőre az FLA-nál.

Az IED (Improvised. Electronic. Device címadó – nyitószáma) tökéletes kezdés volt, ami azonnal megmutatta, mi is van a Bill Leeb vezette indusztriális csapat tarsolyában, és mi az, ami a műfaj csúcsára helyezi a Front Line Assebly-t: az profizmus, ami nem csak a stúdiólemezek sajátja, hanem a koncertek során is pontosan azt kapjuk, amit várunk – illetve sokkal- de sokkal többet, mert élőben nem a lemezeken sorakozó ipari himnuszok pontosan eljátszott másolatával indítják be a közönséget, hanem teljesen önálló életet élő, “valódi” hangszerekkel előadott cyberpunk monolitokkal.
Pontosan ez történt most is, a Diesel klub színpadán az első hangtól az utolsóig izgalmas volt a Bill Leebhez képest igencsak fiatal tagsággal rendelkező FLA előadása. Hallottam pár véleményt, miszerint eleinte “lagymatagabb volt”, “a ráadásokra lett igazán jó”, és “a 2007-es, Pecsás Front Line koncert sokkal jobb volt” – én személy szerint egyik megállapítással sem értek egyet. Természetesen a 2007-es alkalom legendás, hiszen sokan akkor láttuk először a Front Line-t a színpadon, ettől függetlenül 2010-ben is pontosan azt hozták, ami várható tőlük. Nekem talán egy valami hiányzott, vagyis valaki: Adrian White, aki már elég rég a FLA turnédobosa volt (ha jól tudom a Hard Wired turné óta ő volt a dobos) – és nagyon jellegzetes, sajátos ütemekkel, izgalmas dobjátékkal gazdagította a csapatot (a megjelenéséről és lelkes játékáról nem is beszélve).

Sokan azt mondják a koncert és az Improvised. Electronic. Device. lemez kapcsán is, hogy jóval elektronikusabb volt most a FLA hangszerelése, ami valahol igaz is, viszont a lemezen és élőben is nagy szerepet kaptak a gitárok és a dob, így ez csak féligazság. A PeCsa-beli koncerten azonban lehet, valamivel nagyobb hangsúlyt kaptak az élő hangszerek.

Ami külön öröm volt számomra: elhangzott a Circuitry!

Pár kép a Front Line Assembly koncertjéről (sajnos nem vittem a K-X-et…):

Front Line Assembly setlist – Budapest, 2010. 10. 16.

  1. Intro
  2. IED
  3. Circuitry
  4. Angriff
  5. Resist
  6. Release
  7. Hostage
  8. Plasticity
  9. Pressure Wave
  10. Prophecy
  11. Shifting Through The Lens
  12. Millenium
  13. Liquid Separation
  14. Mindphaser
  15. Bio-Mechanic

Leaether Strip

Claus Larsen ugyebár teljesen egydül zenél, ontja magából a dupla-tripla-újrafelvett stb. lemezeket, és ismét koncertezik – és a Leaether Strip lemezek készítéséhez hasonlóan szintén egyedül áll a színpadra. Ez sajnos egy picit szerintem a minőségre is rányomja a bélyegét, hiszen ahogy többen is megállapították: “olyan, mint egy karaoke”. Persze rossznak közel sem lehet mondani, viszont egy idő után már kissé fárasztó, hiába a vetítés a háttérben, és hiába vezényli nagy lelkesedéssel Claus a bulit. Körülbelül feleennyi bőven elég lett volna a Leaether Strip koncertjéből, aminek azért voltak nagy pillanatai is – a kedvenc, még a 90-es években készült LS lemezek számait nagyon jó volt hallgatni: Solitary Confinement lemezről hallhattuk a Strap Me Down, Evil Speaks és az Adrenalin Rush című klasszikusokat, valamint a pár évvel későbbi Hate Me is a kedvemre való perceket adott.

Mind.In.A.Box

Egy alapvetően elektronikus formációt vártam, helyette gyakorlatilag egy rockzenekart kaptunk – persze ezt abszolút nem negatívumként mondom. Nem sok mind.in.a.box lemezt hallgatam ezidáig, így túl sok viszonyítási alapom nincs a koncert / lemez hangzása közötti különbségek tekintetében, ettől függetlenül mégis azt a következtetést vontam le, hogy teljesen más élőben. Jó volt, alapvetően tetszett, de mégsem tudott túlságosan lekötni.

Mindent összevetve egy igazán erős indusztriális / EBM est szem- és fültanúi lehettünk, az öröm szinte tapintható volt az ipari zene szép számmal rajongóinak arcán. Remélem, sok hasonló eseményben lesz még részünk!

About the Author

J. Ádám - zene és webmegszállott, természetfotós, viharvadász és zugfilozófus. Nem látod a friss cikkeket, fotókat? BlogIsztánt megtalálod a facebook-on, de ha jobban tetszik, kövess minket a Google+-on, vagy a rövidebb frissítésekért a twitteren!

Leave a Reply