UndergroundIsztán

Kerretta, Silence és Urania koncert a Szabad az Á-ban (Bálványvér Booking – 2012.02.13.) Post-rock Új-Zélandról és Magyarországról + a hazánk nem túl sok zenekart felvonultató instrumentális pszichedelikus rock színterét képviselő Urania második koncertje.

A Blindead utolsó nagylemezén (Mystic Production, 2010.) egy autista lány elméjében járunk, szembesülünk összes félelmével, szorongásával, magányosságával saját tudatába bezárva.
Ennyire komor, nehéz téma természetesen a megfelelően súlyos, nyomasztó, időnként kimondottan bizarr zenével párosul, helyenként már-már úgy érezhetjük, mintha egy sérült tudat mélyén játszódó horrorfilm aláfestő zenéjét hallgatnánk. A hét tételből álló, 46 perces lemezen a Blindead-től megismert zenei alap természetesen megmaradt, a Neurosis és a Dirge (számomra ez a két zenekar tűník a legegyértelműbb inspirációnak) munkásságán alapuló, nagyon gazdag zenei szövettel rendelkező, itt-ott indusztriális elemeket is felvonultató (post) metál.

Ami a Junius-t teljesen egyedülállóvá teszi a mai post-rock szintéren: ez bizony egy valódi, vérbeli, a szó „klasszikus” értelmében vett rockzenekar, amely úgy hordozza a műfaj erényeit (érzelmesség, gondolatiság, kitörő zenei katarzisélmény), hogy közben képes mentes maradni az összes műfaji klisétől, amelyek mára a sajnos jócskán felhigult színtér gyakori velejárói. Az összes dalszöveget jegyző Joseph E. Martinez énekes hangja az első tényező, amely bármelyik lemezük hallgatásakor azonnal feltűník a hallgatónak (illetve elriasztja, amennyiben a túlságosan kötött műfaji gettók rabja), adott egy határozottan lágy, érzelmes, mégis markáns énekhang, amelyik első hallásra inkább illik egy new-wave, semmint egy underground „metál” zenekarba.

Fotók és videók a Plasma Pool 20 éves fennállását ünneplő jubileumi koncertjéről: Kuli, Csihar, Zilahy, Lechner, Gabo 1993 óta először együtt a színpadon, az R33 klub báltermében.

Gagarin csontváza lebeg az űrben. Kicsi fényes pontok, csillagköd, füst és a Cosmic Dead határtalan zenéje kíséri útját a mozdulatlan térben. A Psychonaut ismét egy kitűnő alkotás a pszichedelikus rock halmazállapotváltós zenékkel nyakonöntött ösvényéről – a The Cosmic Dead pedig azon belül is a mélybe rántós faját preferálja, így a bandcamp oldalukról ingyen magunkévá tehető albumot különösen ajánlom minden űrbulikat kedvelő embernek.

A Mars Red Sky teljesen szolid, befelé forduló, ezzel együtt erőteljes és nagyívű pszichedelikus zenéje maximálisan levett a lábamról. A francia zenekar rövid klubkoncertje a maga szerénységével, ám nem mindennapi erejével olyan produkciót ontott ki magából, amit jónéhány zenekarnak érdemes lenne megfontolnia.

A Focus:Abyssi négy fellépős, minifesztiválnak is beillő neofolk est főattrakciója a beharangozás alapján a dán Of The Wand And The Moon volt. Számomra azonban egyértelműen a Scivias és a Sturmast, vagyis a hazai kísérleti, neofolk, martial/industrial zene két meghatározó alakjának jelenléte végett volt olyannyira erős a Kék Yukban megrendezésre kerülő esemény.