Kurultaj 2016.

Kurultaj 2016. BugacpusztaA legelső, 2008-ban Magyarországon tartott Kurultaj hangulata rendesen elkapott. Az ekkor még Bösztörpusztán, a mainál kevesebb résztvevőt összeboronáló rendezvény tematikailag és a helyszín tekintetében is messze kilógott a sorból, hiszen hagyományőrző jellege mellett az “új korban” talán egyedülálló módon itt találkozhattunk keleti rokonnépekkel. A rokonság tényéről természetesen élénk viták pattantak ki, azt viszont nehéz lenne tagadni, hogy a honfoglaló magyarság társadalmi felépítése, viselete, hitvilága, kulturája mondhatni ugyanaz, mint a (feltehetően) kimmerekkel kezdődő, majd a szkítákat, szarmatákat, hunokat, avarokat (egyrészt) őseinek tartó türk népeké.
Első alkalommal a torgaji magyarok voltak a vendégek Kazakisztánból (velük vette kezdetét a történet), 2010-ben a II., első ízben Bugacpusztán tartott Kurultajra pedig már 12 közép-ázsiai eredetű nép képviselői érkeztek.

A következő években az érdeklődők és a fellépők, hagyományőrzők száma egyaránt növekedett – valószínű, hogy idén is elérte a százezret a jelenlévők össz-létszáma (frissítés: negyedmillió emberről lehetett nemrég hallani.)
Persze van, aki “szittya bizniszt” lát a rendezvényben (lehet, csak irigykedik…), vagy szimplán azzal nem szimpatizálnak, hogy az érkező delegációk közül némely ország vezetése nem kifejezetten “demokratikus”. Azonban a Kurultáj nem a pártérdekek mentén szerveződött, hanem a kazakisztáni madjaroknál tartott első törzsi gyűlésen, és a közös gyökerek mentén. Ezek a gyökerek a kazak, ujgur, türkmén, kirgiz, török, baskír, csuvas, blogár, tuvai, szaha (yakut), balkár, azeri, özbeg, tatár, … népeket alapvetően összetartják, hiszen a türk népek nagy családjába tartoznak. Sokan közülük távoli testvérnek is tartanak minket, bár ezen állítással kapcsolatban is megy a vita (sokan pl. Vámbéry hagyatékának tekintik, a keleti nyitásnak köszönhető gazdasági- és kulturális kapcsolatokat kapásból negatívan ítélik meg.) Mindenesetre az ujgur zenekar énekesnője is kifejtette véleményét, miszerint 1 családból származunk, mindkettőnk vérvonala a hunokig megy vissza. Kőrösi Csoma Sándor is őket keresve indult útnak, feltehetően a mai Kína Kanszu tartományában élő yugurokat. Ők a mai “sárga ujgurok”, akik jóval keletebbre élnek a kelet-turkesztáni, több türk népet tömörítő mai ujguroktól – és a türk népek jelentős részének muszlim hitétől eltérően buddhisták.
Nem mellesleg – ami a kiváló hangulat mellett engem is a leginkább vonz – bepillanthatunk folklórjukba – hagyományaikba, ami azért nem olyan sűrűn adatik meg. Ismét megérte a bugacpusztai bejárat előtti közel egy órán át tartó araszolás – érkező csapatunknak még szerencséje is volt, mert a kicsit később – igaz, egy másik útról – érkezőknek ez 3 óránál is többe került, sőt, állítólag vissza is fordítottak néhány embert.
A törzsi gyűlés már a kecskeméti leágazástól nem messze lévő benzinkútnál elkezdődött: a 2-3 busznyi baskír, türkmén látogató mellett a kávézó is színültig telt magyar és türk hagyományőrzőkkel, látogatókkal.

Kis képes ízelítő az 5. Kurultaj műsorából, hangulatából

Türkmen népzene és tánc

(Kicsit remeg a kép eleje, helyezkedtem…)

 

A Bugacpusztán töltött szombati nap során a fellépők mellett számtalan hagyományőrző programot, lovas bemutatót láthattunk. Köztük a ma “türkménként” számon tartott Akhal-Teke lovakat mutatta be Gillich Sándor lótenyésztő, és volt köböre bajnokság is (ismertebb nevén buszkasi).
Mindent azonban képtelenség lett volna végigjárni: a hatalmas területen rengeteg programot és látnivalót nyújtó Kurultaj feltérképezésére lehet, még 3 nap sem lenne elég :)

Sajnos a hatalmas, Atilla sátrának keresztelt jurtában lévő avar, hun, magyar régészeti- és antropológiai kiállítást nem sikerült megnézni – a sor ugyanis ránézésre “kétórás” volt, mindig több, mint 1-200 emberrel.
A nyelvészeti, genetikai / antropológiai előadásokról is kimaradtam (de ha igazak a hírek, ezekből egy könyv készül a jövőben.)
A türk népek jurtáinak egy részében sikerült megfordulni – és újfent belátni, mennyire jó Otthont adhat egy ilyen kör-lak.

(ui.: a képek, videók, benyomások apránként kerülnek a bejegyzésbe)

About the Author

J. Ádám - zene és webmegszállott, természetfotós, viharvadász és zugfilozófus. Nem látod a friss cikkeket, fotókat? BlogIsztánt megtalálod a facebook-on, de ha jobban tetszik, kövess minket a Google+-on, vagy a rövidebb frissítésekért a twitteren!

Leave a Reply