The Cosmic Dead – Psychonaut

The Cosmic Dead - Psychonaut Gagarin csontváza lebeg az űrben. Kicsi fényes pontok, csillagköd és füst, sok-sok füst kíséri útját a mozdulatlan térben. Űrsisakja testétől elszakadva, új gazdára várva lebeg valahol a szkafander mellett – kellemesen őrült zene szóródik belőle a kietlen űrbe.

Egyre szaporodó társaihoz hasonlóan a The Cosmic Dead is a ’70-es évek mélypszichedelikus zenéjének kései inkarnációja – sok kortársához hasonlóan instrumentális és halmazállapotváltós a zene, ami nem állít magáról semmit, csak jön, az idő pedig tovább bandukol csendben, nyugalomban.

Örvénylő/simogató hangok fonódnak egymásba, s mivel az idő nem lényeg, a hangokkal való játék néha közelít a végtelenhez (evilági léptékkel pl. 17 perc, de mint tudjuk az űridő kicsit más – mindenesetre háromésfélperces, refréndúdolós sláger-kedvelők inkább kerüljék).

Persze a Psychonaut albumhoz is szükségeltetik némi alaphangulat, bizonyos esetekben akár túl tömény is lehet, máskor azonban csodálatos gyógyszer csökevényes Középföldén-rekedtségünk leküzdésében.

Az ész néha kikapcsolható, ilyenkor akár repülni is tanulhatunk, Gagarin hullája, a csillagköd, a Napfüst, az éjharmat, a Tarpai, vagy eme játékos, füstös szörnyeteg segít benne bőven.

Ráadásul a Glasgow-i The Cosmic Dead annyira rendes csapat, hogy lehetővé tette a Psychonaut ingyenes letöltését bandcamp oldalán. Az album egyébként durván egy év termését gyűjti össze – ezek között vannak szobai felvételek, jammelések is – ettől függetlenül a végeredmény igen “lemezszagú”.

About the Author

J. Ádám - zene és webmegszállott, természetfotós, viharvadász és zugfilozófus. Nem látod a friss cikkeket, fotókat? BlogIsztánt megtalálod a facebook-on, de ha jobban tetszik, kövess minket a Google+-on, vagy a rövidebb frissítésekért a twitteren!

Leave a Reply